A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútról sok történeti feldolgozás látott mára napvilágot. Annak ellenére, hogy a vasúti történetírás nem tartozik a hagyományosan népszerű történelmi témájú kötetek közé, az elmúlt években-évtizedekben megnőtt a társasággal, és azon keresztül közvetetten a vasúttal foglalkozók tábora. A vállalat történetét megítélésem szerint az a szerző mutatja be jól, aki a témához nem értő laikusoknak is, és a szakértő olvasóknak is egyaránt valami újat, valamilyen „többletértéket” tud közvetíteni. (Ez nem csak a vasúti írások tekintetében igaz.) Ezek a „bemutatások” három alábbi kötetekben jelennek meg a legmarkánsabban: Göncz József, Bognár Béla: Közlekedés Sopron vármegyében; Lovas Gyula: „A GYSEV története” In: Magyar Vasúttörténet 3-7 kötet és harmadikként: Ludwig Zwickl: GySEV – Die Raaberbahn. A fenti három szakirodalom, három különbözőképpen közelíti meg, illetve mutatja be a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút történetét. Göncz József és Bognár Béla könyve egy kronológia áttekintéssel indít, ami után következnek az értékes fényképek sorozatai. Lovas Gyula esetében, elsődlegesen történetei szempontok dominálnak, műve az első és legösszetettebb történeti feltárás a GySEV-ről. Nagy hiányossága viszont, hogy kevés vizuális jelenített meg írásában. A fenti két könyv elképzeléseit, illetve struktúráját keresztezte könyvében Ludwig Zwickl. A vállalat életéhez kapcsolódó eseménytörténet tárgyilagos leírása mellett számos képi-és elsődleges forrás is tartozik művéhez. Ugyanakkor a fenti három alkotás mintáján lehet a legjobban érzékeltetni, hogy hogyan és milyen szempontok alapján lehet csoportosítani a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút történetével foglalkozó szakirodalmakat.
Historiográfia
Az első csoportba a sajtó tartozik, ahol mindenképpen külön kell választani a helyi és az országos médiumokat. Az országos kiterjedésű folyóiratok, napilapok általában objektívan tudósítottak a pályák átadásairól, ünnepségekről. A helyi, regionális lapokról már ezt nem lehet elmondani, mivel ebben az esetben a települések számára előnyös vasútvonalról vagy vonalakról bizakodóan, és az előnyök hangsúlyozásával írtak le egy adott eseményt, míg a vonalaktól messzebb lévő, hátrányosabb sorsú falvakba, városokban már lényegesen negatívabb volt a hangvétel. (Nagyon jó példa az utóbbira a Fertővidéki HÉV átadásról tudósító 1897. december 19-i Rábaközi Hírlap esete.)
A második csoport a korábbiakban is már említett szakirodalmak köréből tevődik össze. Ahogyan az 1. számú táblázatban is nagyon jól látszik, hogy a századfordulótól egészen az 1950-es, ’60-as évekig csak csekély számú mű született a vállalat történeti feldolgozásáról. Kevesen foglalkoztak még a vasúti történetírással, és a GySEV történetével. A munkák mindegyikére egyaránt jellemző, hogy mindegyiknél az országos szintek jelennek meg, a helyi, lokális jellemzők még nem mérvadóak. Egy országos eseménytörténetbe beágyazva jelenik meg a társaság történetének feldolgozása.
Az 1950-es évektől alakult ki egy fordulat a tendenciában, ahol már az országos jelentőségű témák mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a helyi kutatások, a helyi specifikumok kiemelései is. Ezek mellett egy másik újítás is történt ebben az időszakban, mivel már a történeti feltárás mellett nagyobb teret engednek a gazdasági, a vasút rentabilitását célzó kérdéseknek is. Kubinszky Mihály és Lovas Gyula munkássága a legjobb példa erre a szemléletváltásra.
A következő tendencia indulását az 1980-as, ’90-es évekre lehetne tenni. Nem csak a politikai-és gazdasági változások miatt neveztető a fenti időszak fordulópontnak, hanem azért is mert erre az időre megnövekedett a publikálók és publikációk száma, és egyre jellemzőbbé válnak a kötetekben a vizuális források. A gazdasági tényezők kiemelése itt is fontos tényező maradt, de ehhez társultak hozzá, a térképek és (általában archív) fényképek, levéltári források (engedélyokirat, törzsrészvény) és térképek. Ezekre nagyon jó példát szolgáltatnak az 1996-ban kiadott nagy monográfiák (Fejezetek a 150 éves magyar vasút történetéből; Magyar vasúttörténet) ahol számos képi forrás is megjelenik.
A fényképek ábrázolása, illetve ábrázoltatása után a következő nagy fordulat a 2000-es évekhez kötődik. A technikai eszközök fejlődésének köszönhetően, már a digitálisan felújított fényképek és archív filmek képkockái is megjelennek a szakirodalmakban. Ezek mellett hazánk 2004-es EU-s és 2007-es schengeni csatlakozását követően lényegesen leegyszerűsödött az átjárás Ausztria és Magyarország között. Ez a nyitás is hozzájárult ahhoz, hogy sok osztrák forrás jelenik meg magyar munkákban, és magyar források tűnnek fel osztrák cikkekben. Erre kiváló példa a korábbiakban is már említett Ludwig Zwickl könyve, ahol az osztrák képi-és szöveges források mellett számos magyar nyelvű forrás is megtalálható.
A szakirodalmaknál a fenti négy kategóriákat lehet egyértelműen elkülöníteni. Továbbá ezek mellett ide tartoznak még a különböző filmes források is, mint lehetséges történeti forrástípusok, de ezek feldolgozása és strukturálása, valamint értékelése már egy következő kutatás feladata lesz.
Összegzés:
- Századfordulótól az 1950-es évekig: országos és történeti szintek
- 1950-es évektől az 1980-as, ’90-es évekig: helyi és gazdasági szintek
- 1990-es évektől a 2000-es évekig: vizuális források (fénykép, térkép, archív anyagok)
- 2000-es évektől napjainkig: vizuális-elsősorban filmes források
Összefoglaló táblázat
Év |
Szerző |
Cím |
Rövid leírás |
|
1896. |
Edvill Illés Sándor |
A Magyar Királyi Államvasutak és az üzemükben lévő helyi érdekű vasutak áruforgalmi viszonyai |
Tematikus áttekintés, térségek szerint Egyes állomások számszerű ismertetése magánvasutakról nem esik szó! |
|
1896. |
Hermann Strach |
Geschichte der Eisenbahnen der Oesterreichen-Ungarischen Monarchie |
GYSEV: híd szerep kiemelése Főleg osztrák dominancia Ebenfurt-Lajtaújfalu kapcsolatának kiemelése |
|
1905.
|
Tominac József
|
A Magyar Szent Korona Országainak vasútjai
|
Részletes statisztikai munka Fő és mellékvonalak külön Mellékvonalaknál: Fhév leírása |
|
1908. |
Képessy Árpád
|
A magyar vasútügy története |
Barossi államosítások Horizontális és vertikális alaposság Előengedélyezés, vonalépítés-és megnyitás |
|
1925. |
Zelovich Kornél |
A magyar vasutak története
|
Vasúti rendszerek: állami/vegyes/magán GYSEV: összhangban a MÁV-val |
|
1936. |
Gonda Béla |
A hatvanéves Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (Vasúti és Közlekedési Közlöny) |
Önállóság kiemelése – állami támogatás nélkül (VÖ Lovas 1997. illetékmentesség) Monarchia-hasonlat |
|
1941. |
Szabó Dezső |
A magyar magánvasutak (Vasúti és Közlekedési Közlöny) |
Táblázat: 1937-magyar/1936-német összevetés Térkép: 1 bécsi döntés utáni határok (VS leírás) Kocsipark korszerűségének kielemezése |
|
1943. |
Kerkápoly Iván |
Vasúti földrajz és történet |
1929. Június 1: DRB – Sopron-Kőszeg Keletkezésről nem ír „összeomlás előtt és után” |
|
1947. |
Czére Béla |
Magánvasút – államvasút (Közlekedési Közlöny) |
Állami tulajdon hangsúlyozása Egyénileg vagy közösen? Előnyök és hátrányok felsorolása |
|
1955. |
Kubinszky Mihály |
80 éves a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút (Soproni Szemle) |
Nyereségesség kiemelése Győr és Sopron közötti vasúti kapcsolat Érdekkörök-építkezés |
|
1956. |
Szenicey Rezső |
A 80 éves Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (Közlekedési Közlöny) |
„Arccal a vasút felé” kiváló példája Építése – hazai kapitalizmus fénykora Nincs kamattámogatás |
|
1969. |
Lovas Gyula |
Kilencven éves a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút első koncessziója (Közlekedési Közlöny) |
Tranzitvasút és házi vasút is egyben Anschluss és 2 vh nincs Egyedülállóság kiemelése |
|
1979. |
Peter Faller |
A vasúti mellékvonalok szerepe a jövőben (Közlekedéstudományi Szemle) |
Sjöberg, A.: Utópia-e a rentábilis vasút? Osztrák mellékvonalak taglalása (1922-1978) Legjobb lehetőség: hálózat összevonás? |
|
1980. |
Szigeti József |
A 100 éves Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútról (Közlekedési Közlöny) |
1968→1979 Fhév: a kornak megfelelően „akik nem vettek részt az ünnepségeken” a pálya rossz műszaki állapota kezdetektől fogva |
|
1982. |
Oroszváry István |
A GYSEV helyzete és szerepe a magyar közlekedési rendszerben (Közlekedési Közlöny) |
Kulturális kettősség is egyben! Vertikális szervezettség leírása GYSEV: MÁV és ÖBB között |
Év |
Szerző |
Cím |
Rövid leírás |
|
1983. |
Ertl István |
A helyiérdekű vasutak gazdaságtörténete (Közlekedéstudományi Szemle) |
Alacsonyabb műszaki színvonal – forgalom HÉV-ek lét jogosultága Táblázatok, összegzések |
|
1987. |
Majdán János |
A „vasszekér” diadala |
Előengedélyezési eljárás Pálya építésének indoklása Táblázat a magyar magánvasutakról |
|
1988. |
Karl Halbmayer |
Az osztrák közlekedés politika alapelvei, különös tekintettel a Kelet-Nyugat közötti híd szerepére. (Közlekedéstudományi Szemle) |
1980-as évek osztrák-magyar kapcsolatai Közös vonatok GYSEV: Osztrák elvek közvetítése |
|
1989. |
Czére Béla |
A vasút története |
Barossi államosítási politika (1880-91) leírása Vasúti muzeológia – Nagycenki Múzeumvasút |
|
1994. |
Czére Béla |
Közlekedésünk a dualizmus korában (Közlekedéstudományi Szemle) |
Transzverzális összeköttetések megszakadása Állami vagy magán? 22.869 km – 7,1 km/km² |
|
1994. |
Hans Hahnenkamp |
Die Eisenbahnen im Burgenland zur Zeit der Habsburgermonarchie |
Fertővidéki HÉV építése sajtóforrások forgalomról kevés leírás |
|
1996. |
Horváth Ferenc |
Változások a magyar vasút hálózatban (1920-1945) (Közlekedéstudományi Szemle) |
Új területek integrációs kísérlete Általános korszakolás, vasúti jellemzéssel Osztrák-magyar közös intézkedések |
|
1996. |
Mezei István; Somody Árpád (szerk.) |
Fejezetek a 150 éves magyar vasút történetéből |
Nagy összefoglaló (Vasúti hálózat kialakulása; vasúti építészet; vasúti vontatás,-és áramellátása,; vasúti ,főműhelyek és járműjavítók, személy és teherkocsik, fékezés technika) |
|
1996. |
Lovas Gyula |
Magyar vasúttörténet A GYSEV története (3-4-5-6-7 kötetek) |
A legrészletesebb és legsokoldalúbb összefoglalás. |
|
1997. |
Berényi János |
125 éves a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt, 100 éves a Fertővidéki HÉV RT. (Közlekedéstudományi Szemle) |
1949-es rendelet kielemése Múlt-jelen-jövő tagolás „Európát átszelő vasúti korridor aktív résztvevője” |
|
1997. |
Majdán János |
A helyi érdekű vasutak és kiépülésük a Dunántúlon |
Vármegyei és központi támogatási rendszer leírása Adómentesség igen, kamattámogatás nem! |
|
2001. |
Lovas Gyula |
125 éves a Győr-Sopron közötti vasútvonal Soproni Szemle |
„őstörténeti” összefoglaló Előengedélyezési szakasz kiemelése Pályaépítés |
|
2005. |
Urbán Lajos (szerk.) |
Vasúti Nagylexikon |
1919. szept. 10. Saint-German-i béke Vertikális tagolódás Rövid műszaki leírás |
|
2006. |
Göncz József, Bognár Béla:
|
Közlekedés Sopron vármegyében kordokumentumokon és történelmi képeslapokon. |
Elsőszámú képi forrástár Kronológia Tárgyilagos leírásokkal Nem csak vasútilag jelentős |
|
2008. |
Tóth Sándor: |
Soproni vasutas képeskönyv Közlekedés Sopron vármegyében II. |
|
|
2009. |
Kubinszky Mihály, Nagy Tamás, Turóczy László |
Ez a vonat elment Adatok és képek a magyar vasúti mellékvonalak történetéhez |
Az összes mellékvonal tárgyilagos leírása Sok fénykép és térkép Táblázatos összegzés |
|
2010. |
Majdán János |
Modernizáció – vasút – társadalom |
„Sopron-Kőszegi HÉV ügy” A magyar határ két oldalán 1918-1996 között Vasútmegszüntetések kiemelten |
|
2011. |
Ludwig Zwickl |
GySEV – Die Raaberbahn Brücke zwischen Ost und West Betriebsgeschichte der östereichischen Linien |
Sok képi-és elsődleges forrás Vasúttörténeti kuriózumok Magán-és közösségi gyűjtemények |